A tea szentély
Egy csésze teával a békéért Augusztus 14-én hajnalban, életének 103. évében elhunyt Genshitsu Sen teamester, az Urasenke Teaiskola néhai vezetője ( XV Sen Sōshitsu (十五代千宗室). 1949-ben kapta meg a zen Hōunsai (鵬雲斎) címet. Visszavonulását követően vette fel a Sen Genshitsu (玄室) nevet és a Daisōshō címet, ezzel különböztetve meg az őt követő fiától XVI. Sen Sōshitsu tól, eredeti […]
Tovább
Csinaiak s dsapániak a theát czukor és tej nélkül iszszák, néha azonban szeszeket töltenek bele. A világkereskedésnek legfontosabb czikkei közé méltán a thea is sorozható. Nem csak a roppant Csinbirodalom s Java minden osztályu lakójának legkedvesebb itala ez, olly annyira, hogy ott különös oktatók léteznek, kik a thea készitésére s annak illedelmes felszolgálására tanitanak, mert […]
TovábbA thea hatása felett megoszlanak a vélemények. Némelyek lassú méregnek tartják, míg mások minden jó tulajdont ráruháznak. A THEA A thea ma már nagyon el van terjedve hazánkban is. Nem árt róla többet tudnunk. Nem egyéb ez, mint apró, száritott és összegöngyölgetett levél; ize kellemes, de kissé összehúzó és kesernyés; kedves illata a friss szénára […]
TovábbKakuro Okakuza: Teáskönyv A teáskönyv Okakura Kakuzō (岡倉 覚三 , 1862. február 14. – 1913 szeptember 2) 1906-ban megjelent műve, ami óriási hatással volt elsősorban Nyugaton, de később Japánra és az íróra magára is. A keleti filozófiákat és művészeteket tanulmányozó, majd továbbadó felfedezők első számú kézikönyve volt ez a viszonylag rövid kiáltvány, sokak tekintették a már akkor is „hanyatló” Nyugat és […]
TovábbEz azt jelenti, hogy teaivásra utaló igazán tekintélyes korú, a piramisok előtti időkből származó leletek bizonyítják a tea és az ember kapcsolatát. Ebben a fejezetben több helyütt írtunk a tea történeti elkészítési módjairól, az ehhez kapcsolódó és ebből eredő szokásokról. Érdekes megjegyezni, hogy a tea régmúltjáról való tudásunk főleg írott történeti forrásokra támaszkodik, amit nagyszámú […]
Tovább
Később a tea fa matuzsálem környékét a jobb megközelíthetőség és átláthatóság miatt kitisztították. Talán éppen ez lett a veszte. Régi teáskönyveket, yunnani útikalauzokat lapozgatva, biztosan találkoztál a „világ legöregebb” teafájával, a tea királlyal. Jellegzetes, négy irányban elágazó törzse előtt miao népviseletbe öltözve pózoltak a lányok, vagy turisták. A hatvanas években a tea eredetére irányuló […]
Tovább
KILENC MÁSODPERC …a Föld legöregebb teafájával. A Vad Tea Király 2700 éves, 30 méter magas, és 1,5 méter a törzs átmérője. Itt egy galéria a fához vezető túráról. Annak ellenére, hogy távoleső vidéken él, már kénytelenek voltak kerítéssel körbevenni sőt vadőrrel őriztetni, hogy ne tegyenek benne kárt. A fa Siamoban Zhen Yuan 镇沅 megyében él […]
Tovább
Anglia az európai országok közül alighanem utolsóként ismerte meg a teát. Angol tea Az újkori gasztronómia legnagyobb és ma is élénken élő sztereotípiája, az angol tea meglehetősen későn született; Anglia az európai országok közül alighanem utolsóként ismerte meg a teát. A korabeli Anglia törékeny, a későbbi birodalomra még semmiben sem emlékeztető, az európai politikában nem […]
Tovább
„Meg vagyok győződve róla, hogy az egész ország tele van teával.” A vad tea felkutatása Carl von Linné (Linneus) 1753-ban megjelent Species Plantarum című kétkötetes művében a Camelliát Japánban termesztett növényként írja le, míg a Japánban és Kínában termesztett kaméliát és teát Camellia japonica, illetve Camelia sinensis, majd Thea sinensis néven nevezi. A camellia nomenklatúra G. J. Kamel, […]
Tovább
A szó teljesen új volt, így minden európai nyelvben sajátos változatok alakultak ki. A tea neve? Tea!! A korai teakereskedelem révén a tea neve is útra kelt. Ebben, ahogyan azt elsőre gondolnánk, nem az európai kereskedőké volt az elsődleges szerep, hanem a közép-ázsiai népeké, elsősorban török és arab utazóké, akik jóval a portugál felfedezők előtt, […]
Tovább