Leírás

Aka raku chawan japán teáscsésze

Aka raku chawan japán teáscsésze

RIKKA műhelyében készült jelzett aka raku teáscsésze. A teaültetvények, keramikusok és szerzetesek között szoros és kölcsönös érdekeken alapuló együttműködés van. X kolostor Y ültetvény teáit kínálja a tömött sorokban érkező turistáknak, van, hogy egy kolostor saját kerámiaműhelyt működtet, de gyakoribb, hogy egy-egy szerzetes, vezető a pecsétjével látja el valamelyik keramikus néhány darabját. Ezek aztán igazi kollekcióba való ritkaságok lesznek, kitűnnek az aka raku égetések névtelen sorából.

Ez is egy ilyen csésze, amin Ikenobo Senei (1933 – ) az 550 éves ikebana iskola nagymesterének pecsétje díszeleg. Az egész úgy ahogy van, nagyon exkluzív. A csésze szép, viszonylag nagynak tűnik, pedig a szokásos méretű 12,5 cm széles 8,5 cm magas, nem világító vörös, hanem pasztellvörös aka raku. A finom és gyönyörű máz mikrorepedések természetesek.

550 év. Ikenobo Senei az 555 éves Ikenobo nevű ikebana iskola 45 generációjának nagymestere.  Az hogy lehet, hogy 555 év be belefér 45 generáció?  Úgy, hogy az iskola egészen a Heian időszakig (794-1185) vezeti vissza a gyökereit és az ikenobo nevet 1462 óta használják. A csésze vörös, a tea zöld, az ikebana ősi.

A „Raku” név arról a helyről származik, ahonnan az agyagot bányászták Kyotóban a XVI. sz . végén. A raku kanjija egyúttal azt is jelenti, „gyönyörködni valamiben”, „élvezni valamit”.

A raku tizenöt generáción keresztül keramikusok egy csoportjának pecsétje és jele volt, akik ezt a tradíciót ápolták és tovább fejlesztették. A raku ezért nem magára a technikára vonatkozik, hanem azokra a keramikusokra, akik a raku technikát is használják. Az első raku mester Chojiro a japán teamesterrel Sen-No-Rikyuval együttműködve hozott létre ma is látható mesterdarabokat és alapította meg a japán teatárgyak művészetének egy igen fontos részét. A legenda szerint az uralkodó Hideyoshi Toyotomi 1598-ban apja halála után, Chojiro fiának Jokeinek egy arany pecsétet ajándékozott rajta a raku jelével.

A raku neve, jele és a kerámiastílus is megszakítatlanul fennmaradt napjainkig. A XVIII. században a család kiadott egy raku kézikönyvet, amit sok amatőr és nem raku művész kezdett használni.

A raku bizonyos szempontból a japán kézművesség szinonimája, ami egyszerre jelent egy generációkon át  ápolt és fennmaradt technikát és márkajelet, továbbá rámutat a kézműves és a patronáló nagyúr, illetve a fogyasztóval kialakított kapcsolat, párbeszéd fontosságára.

Fontos raku mesterek voltak Donyu (1574-1656), Hon-Ami Koetsu (1556-1637) Ogata Kenzan (1663-1743) és a mai nagymester Kichizaemon. A vele készült riport lentebb látható.

Szintén raku technikát használ, de főként egy árnyalatú, ámbra színű mázzal az Ohi kerámia, aminek nagymestere a közelmúltban járt Magyarországon, erről itt számoltunk be.

Eszközöket a tea elkészítéséhez tea kellékek kínálatunkból választhat.