A tea szentély
A tokoname kerámia, vagy tokoname yaki 常滑焼 az Aichiben fekvő Tokoname város kerámiája egyike a hat híres, avagy hat ősi japán kerámiaközpontnak. A kerámiagyártás a Heian korban (794-1185) kezdődött és főleg buddhista kegytárgyakra korlátozódott, majd a XVI. századtól a japán tea elterjedésétől kezdve vált igazán népszerűvé. Még később az építőiparban is megjelent a tokoname agyag, ahol elsősorban tetőcserepeket, […]
Tovább
A megvilágosodás ablakában IDO Régóta tervezem, hogy minden japán kerámiastílust, egyben a legtöbb chawan formát bemutassuk az itthoni tea szeretőknek. Most azzal a formával – fajtával és egyetlen teáscsészével kezdem, amit a legfinomabb használati tea tárgynak tartanak, ez a “Kizaemon Ido” chawan. Ezt a csészét a nyugati közönség Soetsu Yanagi írásaiból ismerhette meg, amit Bernard Leach fordított le és […]
Tovább
Az a nemes, ámbra színű máz Az Ohi kerámia sok ponton kapcsolódik a rakuhoz. Az első ohi mester a III raku Donyu gyermeke volt, és a negyedik raku mester Ichinyu növendékeként tanulta a kerámia művészetet. Pár hónapja számoltunk be arról, hogy a japán építészeti kiállításon, a kanazawai Kogei-en két fiatal művész a japán fal, a […]
Tovább
Csak pontosan és szépen, az örökkévalóságnak. A Banko yaki, 萬古焼 , avagy Banko kerámia a Genbun kortól /1736-40/ működő, mázatlan, magas hőfokon égetett japán kerámia, aminek alapanyaga a yixinghez némileg hasonlító bíbor agyag. Az első műhelyt Obuke faluban a Mie prefektúrabeli Yokkaichi városához közel létesítették, így Yokkaichi Banko néven is ismert. Mivel mázatlan, magas hőfokon égetett kerámia (yakishime), ezért a yakishime kerámiák közé […]
Tovább
Az új, fiatal nagymester eredményesen nyitott a színes elvontabb díszítés felé, darabjai kortárs remekművek. Amikor először láttam a híres ötszínű sencha készletet Kyotóban mellette az árcédulával (85 ezer Yen, ami ma kb. 230 ezer forint), nem hittem a szememnek. Egy szép, színes készlet, de nem látszik rajta semmi különös, hegyes a hoihin csőre, miért kerül […]
Tovább
Tüzes föld. A bizen egyike a hat ősi kerámia stílusnak 六古窯 Rokkoyō, ezek mindegyike máz nélküli fatüzes kerámia. A Bizen kerámia 備前焼 hazája Okayama prfektúra Bizen tartományának, azon belül Imbe városának környéke. Egyike a hat ősi kerámia stílusnak 六古窯 Rokkoyō, ezek mindegyike máz nélküli fatüzes kerámia. A Bizen a Shigarakihoz hasonlóan a wabi tea egyik első, saját stílusa, […]
Tovább
Tsujimura Shiro (1947-) a japán kerámia nagy klasszikusa és kortárs különce Egy szép, csendes rövid film Tsujimura Shiro keramikusról. Tsujimura Shiro (1947 -) Narában él, művészete nem kötődik egyetlen stílushoz (Shigaraki, Oribem Seto) sem, ellenben mindegyikben otthonosan mozog. Festőként indult, de azt csalódottan félbehagyta, és a Japán Népművészeti Múzeumban látott Ido chawan hatására kerámiával kezdett […]
Tovább
Shino and the OldMan Szépséges portréfilm a Magyarországon is sok keramikus által kipróbált és gyakorolt shino kerámiastílusról és mesteréről Arakawa Toyozoról. A filmet 1968-ban készítette Matsukawa Yasuo. A rendezőről további információkat, sőt a film szövegkönyvét itt találja. A film operatőre Nakajima Yo maga is shino kerámia művelője. Matsukawa másik filmje Oshika-muráról, az Akaishi hegyekben meghúzódó kis faluról szól, ami a […]
Tovább
A kintsugi az eltört tárgyak urushi lakkal és arannyal történő restaurációs technikája, ami napjainkban különös többletjelentést kapott. Az elmúlt pár év során egyre világosabbá vált számomra, hogy a teával összefüggő ún. szakmai ismeretek virtuális, vagy személyes átadása is illúzió, és sok esetben tévút is. A tanfolyamok a legtöbb esetben csupán marketing eszközök, az oda sorakozó, […]
Tovább
Hagi kerámia 萩焼, Hagi-yaki Korea mégsem Japán Yamaguchi Prefektúra, egyben Japán egyik legismertebb kerámiastílusa a vastag, fehér selyemfényű mázáról híres Hagi. „A Raku az első, a Hagi a második, a Karatsu a harmadik.” Ez egy régi, de ma is érvényes teás szólás. Mint oly sok más japán kerámiastílus, a Hagi is a japán tea arany korszakában, […]
Tovább