Kis fehér virágai a jázminhoz hasonló illatúak. A Ptychopetalum nemzetség kicsiny, mindösszesen öt fajt számlál, kettőt Amazóniában, ötöt Afrikában. A két dél-amerikai fajt a P. olacoides (Brazília, Francia Guayana, Guyana, és Suriname) és a P. uncinatum (csak Brazíliában él), egyaránt használja a tradicionális és kortárs meddicina. Az olacoides fajtának nagyobb a lupeol tartalma, ezért igyekeznek inkább ezt használni. Egy teljesen eltérő brazíliai fa fajta a Liriosma ovata szintén szerepelhet herbáriumok menüjén ugyanezzel a névvel, holott alkalmazása és összetétele teljesen más.

Törzsi és hagyományos gyógynövényként való alkalmazása

  A hagyományos medicinában az egész növényt használják, de leginkább a kéreg és a gyökerek tartalmazzák a fő hatóanyagait. A Rio Negro és az Amazonas medencéjének bennszülött törzsei számos alkalmazását ismerik, ezek közül a legelterjedtebb az idegrendszeri problémák kezelése, izomtónus javítása; a gyökérből készített sűrítményt helyileg és fürdőkben alkalmazva a paralízis és a beri-beri kezelésére használják. A gyökér és a kéreg kivonatát reumatikus panaszok, láz, emésztőrendszeri gyengeség és szexuális  panaszok kezelésére alkalmazzák Hajhullás megelőzésére is használatos. A brazil tradicionális medicinában a muira puama elsődlegesen szexuális stimulánsként alkalmazzák. Szerepel a Brazilian Pharmacopoeia-ban, amely krónikus reumatikus panaszokra, menstruációs, neuromuszkuláris zavarokra, paralízis, dyspepsia (emésztési zavarok), szexuális panaszok (impotencia) és a központi idegrendszer zavaraira javasolja alkalmazását.

A Muira puama hamar népszerű lett a korai európai felfedezők körében, így hamar bekerült a korabeli herbáriumokba. Ma is szerepel a British Herbal Pharmacopoeia  gyűjteményben.

ahol bélfertőzés és impotencia kezelésének fő herbájaként említik.

Az Usában és a modern herbáriumokban az eddig említetteken kívül neurológiai zavarok, depresszió és Alzheimer kezelésére is javasolják.

Szabó László Gy. Új Gyógynövény tárában két bejegyzésben szerepel.

Muira Puama

589. Liriosma ovata Miers. – OLACACEAE
Muira-puama lignum
Honos Brazíliában.
Hatóanyag: 0,05% alkaloid muyrapuamin, gyanta, polifenol, szaponin lupeol, szterolok
Alkalmazás: tonicum, aphrodisiacum.

Tudományos igényű kutatása és feldolgozása az 1920-as években kezdődött. Elsőként azt fedezték fel, hogy kérge és gyökere gazdag zsírsavakban és zsírsav észterekben (fő alkotóeleme a behén sav), esszenciális olajak (beta-caryophyllene és alpha-humulene), szterolok, triterpének (lupeol), és egy új alkaloida az innen elnevezett muirapuamin. A hatvanas-nyolcvanas években folyt kutatások megállapították, hogy összetevői között szabad, hosszúláncú zsírsavak, sesquiterpének, monoterpének, és novel alkaloidák is szerepelnek.

Itt a fő összetvők listája:

6α,7α-dihydroxyannonene, 7α,20-dihydroxyannonene, caffeic acid, campesterols, camphene, camphor, β-caryophyllene, coumarin, 4-coumaroylserotonin, ergosterols, ferulic acid, N-trans-feruloyl-3,5-dihydroxyindolin-2-one, ginsenoside, hardwickiic acid, α-humulene, kolavenol, kolavelool, 7-oxo-kolavelool, 7alpha-hydroxykolavelool, 6α,7α-dihydroxykolavenol, 12-oxo-hardwickiic acid, limonene, linalool, luteolin, 4′-methoxyluteolin, 3-methoxyluteolin, 3,7-dimethoxyluteolin, moschamine, magnoflorine, menisperine, muirapuamine, myrcene, 7α-hydroxysolidagolactone, α-pinene, β-pinene, phlobaphene, protocatechuic acid, ptycholide I thru IV, ptychonolide, ptychonal hemiacetal, ptychonal, ptycho-6α,7α-diol, stigmasterols, syringic acid, stach-15-en-12α-ol-3-one, stach-15-en-12β-ol-3-one, theobromine, and vanillic acid.

élettani hatása és klinikai kutatások

Az impotenciára való hatásáról két klinikai kísérlet is beszámol ezek érvényességéről nincs semmilyen információnk, ezért csak annyit, hogy napi 1,5 g muira puama kivonat elfogyasztása után a tesztalanyok libidója és erekciója is jelentősen nőtt, nem kétség.

Ettől talán érdekesebb, hogy az újabb kutatások kiemelik a gyógynövény adaptogén, krónikus stresszt és fáradtságot csökkentő hatását. Valószínúleg ezzel függhet össze jótékony hatása a memóriára és a központi idegrendszerre.

Az afrodiziákumok misztikus világában megannyi szer tűnik fel majd ugyanezzel a lendülettel tűnik el, a muira puama  és a catuaba állócsillagként világít ezek között, népszerűsége és ígéretessége töretlen, ma is az erekciós diszfunkció egyik leghatásosabb kezelésének számít. Ugyanakkor feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy mielőtt bárki öngyógyító, serkentő terápiába kezdene, érdemesebb végigjárnia a bejárt utat, ami az urológus előszobáján át vezet. Az erekciós zavarok sok más egészségügyi probléma, például kardiovaszkuláris betegségek következményei, sőt korai jelei is lehetnek.

Némileg árnyalja a képet, hogy azok a  főbb hatóanyagai, amelyek vélhetően eredményesen kezelik az impotenciát, nem oldódnak vízben, ezért ha valaki puira terápiára adja a fejét, a megfelelő módon kell kivonnia ezeket az összetevőket, ami sem sima teaként elkészítve, sem kapszula vagy más formában elfogyasztva nem lehetséges. A kivonatot magas hőmérsékleten legalább 20 percig alkohollal kezelve kell elkészíteni, (ami házi körülmények között nem igazán javasolt).

1. 1.Erekciós diszfunkció és impotencia.
2. 2. hímnemű afrodiziákum és libidó növelő
3. 3. tonizáló (tónus, egyensúly, erő) férfiaknak
4. 4. hajhullás kopaszodás ellen.
5. 5. a központi idegrendszer tonizáló antidepresszáns

Elkészítése:  Tinktúraként alkoholos kivonat készítése, amiből ncture 4:1 arányú hígításban napi 2-4 ml használható.

Tonizáló hatását teaként is élvezheti hosszú, 15 perces felöntés után, napi egy csésze elég.

11. „Az amazonasi herbák közül három ismert afrodiziákum van, amit a test tonizálására, teljessítmény fokozására (sport és az élet minden területén) használnak; a Marapuama, a Catuaba, és a Cajueiro. Az erekciós diszfunkciókra leghatásosabb a Marapuama, ezt követi a  Yohimbe és annak hatóanyaga a Yohimbine. Erősítő tonizáló herbák még a Citrom Balm, a Passion virág, Marapuama, Mulungu, csillagánizs, Suma, és a macskakarom.

A Sámánok

Lenne még itt egy bekezdés a sámánokról, az amazóniai törzsekről, ho, általános erősítő roboráló szerként használták, évezredek óta stb. stb biztonságosan. Ehelyett olvassák el inkább az AFP cikkét a brazil waiapi emberek életéről.

Irodalom:

hagyományos szerek használata libidü és merevedési zavarok esetén:
Mendes, F., et al. „Tonic, fortifier and aphrodisiac: adaptogens in the Brazilian folk medicine,” Rev. Bras. Farmacogn. 2011 Jun; 21(4): 754-763.
Melnyk, P., et al. „Aphrodisiacs from plant and animal sources—A review of current scientific literature.” Food Res. Int. 2011 May; 44(4): 840-850.
Rowland, D., et al. „A review of plant-derived and herbal approaches to the treatment of sexual dysfunctions.” J. Sex. Marital Ther. 2003 May-Jun; 29(3): 185-205.
Waynberg, J., et al. „Effects of Herbal vX on libido and sexual activity in premenopausal and postmenopausal women.” Adv. Ther. 2000 Sep-Oct; 17(5): 255-62.
Waynberg, J. „Male sexual asthenia—interest in a traditional plant-derived medication.” Ethnopharmacology; 1995.
Waynberg, J. „Contributions to the clinical validation of the traditional use of Ptychopetalum guyanna.” Presented at the First International Congress on Ethnopharmacology, Strasbourg, France, June 5-9, 1990.
Gaebler, H. „Revival of the drug Muira puama.” Deut. Apoth. 1979; 22(3): 94-6.

Az emlékezet javítása, Alzheimer és neuroprotektív hatása
Kukula-Koch, W., et al. „The evaluation of pro-cognitive and antiamnestic properties of berberine and magnoflorine isolated from barberry species by centrifugal partition chromatography (CPC), in relation to QSAR modelling.” Int. J. Mol. Sci. 2017 Nov; 18(12).
Tang, W., et al. „Two new stachane diterpenoids from the bark of Ptychopetalum olacoides.” Chem. Nat. Compounds. 2016 Sep; 52(5): 841-844.
Howes M., et al. „Ethnobotanical treatment strategies against Alzheimer’s disease.” Curr. Alzheimer Res. 2012 Jan; 9(1): 67-85.
Figueiro, M., et al. „Inhibition of Ptychopetalum olacoides on acetylcholinesterase isoforms in brain of mice.” Chin. Herb. Med. 2012 Aug; 4(3): 189-194.
Figueiro, M., et al. „The Amazonian herbal Marapuama attenuates cognitive impairment and neuroglial degeneration in a mouse Alzheimer model.” Phytomedicine. 2011 Feb; 18(4): 327-33.
Figueiro, M., et al. „Acetylcholinesterase inhibition in cognition-relevant brain areas of mice treated with a nootropic Amazonian herbal (Marapuama).” Phytomedicine. 2010 Oct; 17(12): 956-62.
Tang, W., et al. „Novel NGF-potentiating diterpenoids from a Brazilian medicinal plant, Ptychopetalum olacoides.” Bioorg. Med. Chem. Lett. 2009 Feb; 19(3): 882-6.
da Silva, A., et al. „MK801- and scopolamine-induced amnesias are reversed by an Amazonian herbal locally used as a „brain tonic”.” Psychopharmacology. 2009 Jan; 202(1-3): 165-72.
Tang, W., et al. „Clerodane diterpenoids with NGF-potentiating activity from Ptychopetalum olacoides.” J. Nat. Prod. 2008 Oct; 71(10): 1760-3.
da Silva, A., et al. „Serotonin receptors contribute to the promnesic effects of P. olacoides (Marapuama).” Physiol. Behav. 2008 Sep; 95(1-2): 88-92.
Siqueira, I., et al. „Antioxidant activities of Ptychopetalum olacoides („muirapuama”) in mice brain.” Phytomedicine. 2007 Nov; 14(11): 763-9.
da Silva, A., et al. „Promnesic effects of Ptychopetalum olacoides in aversive and non-aversive learning paradigms.” J. Ethnopharmacol. 2007 Feb; 109(3): 449-457.
da Silva, A., et al. „Memory retrieval improvement by Ptychopetalum olacoides in young and aging mice.” J. Ethnopharmacol. 2004 Dec; 95(2-3): 199-203.
Siqueira, I., et al. „Neuroprotective effects of Ptychopetalum olacoides Bentham(Olacaceae) on oxygen and glucose deprivation induced damage in rat hippocampal slices.” Life Sci. 2004 Aug; 75(15): 1897-906.
Ng, T., et al. „Plants beneficial to the aging brain.” Neuroembryol Aging 2004; 5(3): 136–141.
Siqueira, I., et al. „Ptychopetalum olacoides, a traditional Amazonian „nerve tonic,” possesses anticholinesterase activity.” Pharmacol. Biochem. Behav. 2003 Jun; 75(3): 645-50.
Siqueira, I., et al. „Psychopharamcological properties of Ptychopetalum olachoides Bentham(Olacaceae).” Pharmaceutical Biol. 1998; 36(5): 327-34.
Forgacs, P., et al. „Phytochemical and biological activity studies on 18 plants from French Guyana.” Plant Med. Phytother. 1983; 17(1): 22-32.
Da Silva, R. „Medicinal plants of Brazil. Botanical and pharmacognostic studies. Muira puama.” Rev. Bras. Med. Pharm. 1925; 1(1): 37-41.

Antidepresszánsként való vizsgálata
de la Peña J., et al. „The involvement of magnoflorine in the sedative and anxiolytic effects of Sinomeni Caulis et Rhizoma in mice.” J. Nat. Med. 2013 Oct; 67(4): 814-21.
Piato, A., et al. „Anti-stress effects of the „tonic” Ptychopetalum olacoides (Marapuama) in mice.” Phytomedicine. 2010 Mar; 17(3-4): 248-53.
Piato, A., et al. „Antidepressant profile of Ptychopetalum olacoides Bentham (Marapuama) in mice.” Phytother. Res. 2009 Apr; 23(4): 519-24.
Piato, A., et al. „Effects of Marapuama in the chronic mild stress model: further indication of antidepressant properties.” J. Ethnopharmacol. 2008 Jul; 118(2): 300-4.
da Silva, A., et al. „Anxiogenic properties of Ptychopetalum olacoides Benth. (Marapuama).” Phytother. Res. 2002; 16(3): 223-6.
Siqueira, I., et al. „Psychopharamcological properties of Ptychopetalum olachoides Bentham (Olacaceae).” Pharmaceutical Biol. 1998; 36(5): 327-34.

Hypotensive Actions:
Raymond-Hamet, A. „Physiological action of the extract of muira puama.” Comp. Rend. Soc. Biol. 1932; 109: 1064-7

Tonizásló, adaptogén hatása
Mendes, F., et al. „Brazilian plants as possible adaptogens: An ethnopharmacological survey of books edited in Brazil.” J. Ethnopharmacol. 2007 Feb; 109(3): 493-500.
Bucci, L., et al. „Selected herbals and human exercise performance.” Am. J. Clin. Nutr. 2000 Aug; 72(2 Suppl): 624S-36S.
Paiva, L., et al. „Effects of Ptychocepalum olacoides extract on mouse behaviour in forced swimming and open field tests.” Phytother. Res. 1998; 12(4): 294-96.
Waynberg, J. „Male sexual asthenia—interest in a traditional plant-derived medication.” Ethnopharmacology; 1995.
Hanawa, M., et al. „Composition containing an extract from muira puama root and plant worm extract.” Taisho Pharmacuetical Co., Ltd., Tokyo, United States Patent No. 6024984, 2000.
Siqueira, I., et al. „Psychopharamcological properties of Ptychopetalum olachoides Bentham(Olacaceae).” Pharmaceutical Biol. 1998; 36(5): 327-34.

Koleszterin szabályzó hatása
Jayasuriya, H., et al. „Diterpenoid, steroid, and triterpenoid agonists of liver X receptors from diversified terrestrial plants and marine sources.” J. Nat. Prod. 2005; 68(8): 1247-52.
Cherksey, B. D. „Method of preparing Muira puama extract and its use for decreasing body fat percentage and increasing lean muscle mass.” United States Patent No. 5516516, 1996.

Antimicrobial Actions:
Oliveira, A., et al. „Antimicrobial activity of Amazonian medicinal plants.” Springerplus. 2013 Aug; 2: 371.
Correia, A., et al. „Amazonian plant crude extract screening for activity against multidrug-resistant bacteria.” Eur. Rev. Med. Pharmacol. Sci. 2008 Nov-Dec; 12(6): 369-80.

Antioxidant & Anti-inflammatory Actions:
de Vargas, F., et al. „Antioxidant activity and peroxidase inhibition of Amazonian plants extracts traditionally used as anti-inflammatory.” BMC Complement. Altern. Med. 2016 Feb; 16: 83.
Siqueira, I., et al. „Antioxidant activities of Ptychopetalum olacoides („muirapuama”) in mice brain.” Phytomedicine. 2007 Nov; 14(11): 763-9.
Siqueira, I., et al. „Antioxidant action of an ethanol extract of Ptychopetalum olacoides.” Pharm. Bio. 2002; 40(5): 374-379.

Estrogenic Actions:
Powers, C., et al. „A molecular docking study of phytochemical estrogen mimics from dietary herbal supplements.” In Silico Pharmacol. 2015 Mar; 3:4.

Kémiai összetétele:
Tian, X., et al. „Qualitative and quantitative analysis of chemical constituents of Ptychopetalum olacoides Benth.” Nat. Prod. Res. 2018 Feb; 32(3): 354-357.
Tang, W., et al. „Two new stachane diterpenoids from the bark of Ptychopetalum olacoides.” Chem. Nat. Compounds. 2016 Sep; 52(5): 841-844.
Tang, W., et al. „Eight new clerodane diterpenoids from the bark of Ptychopetalum olacoides.” Nat. Prod. Commun. 2011 Mar; 6(3): 327-32.
Colombo, R., et al. „Validated high-performance liquid chromatographic method for the standardisation of Ptychopetalum olacoides Benth., Olacaceae, commercial extracts.” Braz. J. Pharmacog. 2010 Nov; 20(5): 781-788.
Tang, W., et al. „Novel NGF-potentiating diterpenoids from a Brazilian medicinal plant, Ptychopetalum olacoides.” Bioorg. Med. Chem. Lett. 2009 Feb; 19(3): 882-6.
Tang, W., et al. „Clerodane diterpenoids with NGF-potentiating activity from Ptychopetalum olacoides.” J. Nat Prod. 2008 Oct; 71(10): 1760-3.