Leírás

Gingko Raku chawan matcha csésze

Gingko Raku chawan matcha csésze

Kuro Raku chawan matcha csésze Keiraku Ito kyotói műhelyéből, aki az Urasenke „házi” keramikusa.  A gingko levél minta az Urasenke jelképére utal, habár azt ma egyre inkább  logónak mondják.

Keiraku Ito  伊東桂楽 (1942 –  )Kyotoban született, 1957 óta dolgozik a Katsura Műhelyben (Nishikyo-ku, Kyoto) Tanulóéveit  Yorigami Soshaku irányítása alatt töltötte. Hagyományos raku technikával főként tea tárgyakat és kisplasztikákat gyárt.

A csésze klasszikus méret 12 cm átmérőjű, 8,5 cm magas.

A „Raku” név arról a helyről származik, ahonnan az agyagot bányászták Kyotóban a XVI. sz . végén. A raku kanjija egyúttal azt is jelenti,

Pecsét és raku

A raku esetében a pecsét a formalitásnál is fontosabb.

A „Raku” név arról a helyről származik, ahonnan az agyagot bányászták Kyotóban a XVI. sz . végén. A raku kanjija egyúttal azt is jelenti, „gyönyörködni valamiben”, „élvezni valamit”.

A raku tizenöt generáción keresztül keramikusok egy csoportjának pecsétje és jele volt, akik ezt a tradíciót ápolták és tovább fejlesztették. A raku ezért nem magára a technikára vonatkozik, hanem azokra a keramikusokra, akik a raku technikát is használják. Az első raku mester Chojiro a japán teamesterrel Sen-No-Rikyuval együttműködve hozott létre ma is látható mesterdarabokat és alapította meg a japán teatárgyak művészetének egy igen fontos részét. A legenda szerint az uralkodó Hideyoshi Toyotomi 1598-ban apja halála után, Chojiro fiának Jokeinek egy arany pecsétet ajándékozott rajta a raku jelével.

A raku neve, jele és a kerámiastílus is megszakítatlanul fennmaradt napjainkig. A XVIII. században a család kiadott egy raku kézikönyvet, amit sok amatőr és nem raku művész kezdett használni.

A raku bizonyos szempontból a japán kézművesség szinonimája, ami egyszerre jelent egy generációkon át  ápolt és fennmaradt technikát és márkajelet, továbbá rámutat a kézműves és a patronáló nagyúr, illetve a fogyasztóval kialakított kapcsolat, párbeszéd fontosságára.

Fontos raku mesterek voltak Donyu (1574-1656), Hon-Ami Koetsu (1556-1637) Ogata Kenzan (1663-1743) és a mai nagymester Raku Kichizaemon XV. A vele készült riport lentebb látható.

Szintén raku technikát használ, de főként egy árnyalatú, ámbra színű mázzal az Ohi kerámia, aminek nagymestere a közelmúltban járt Magyarországon, erről itt számoltunk be.