Főnix oolong tea

Az elkövetkező pár hétben valóságosan és a számítógép képernyőjén is hat különféle teát kóstolunk egyazon szűk terület teái közül. A nevek sokat ígérőek, misztikusan romantikusak: mézes orchidea, magnólia virág, nyolc halhatatlan. Aki velünk tart, az ennek az egy teacsaládnak a révén 500 év teatapasztalatával lehet gazdagabb. A Főnix teákat kóstolva a mai ún. leveles, vagy szálas tea kultúra majd minden szegletébe bepillantást nyerhetünk. A Főnix teák voltak 500 évvel ezelőtt a gong fu cha és valamivel később a ma japán teaként azonosított sencha teakészítési módok kiinduló pontjai.

A főnix tea eredete

Chao Shan 潮汕 Guangdong és Fujian tartomány határán, Guangdong keleti részén fekvő partvidéki röghegység és fennsík. (Tekintse meg itt oolong tea térképünket)  Ezen belül Chao Zhou egy körzet és ebből eredően egyúttal egy teakészítési mód, de több is ennél; ez a ma ismert „szálas” teák és a többszöri felöntéssel készült teakészítés szülőhelye. Chao Zhou szűkebb körzete Chao An 潮安 az a járás, ahonnan minden szálas teák apja, a Feng Huang Dan Cong származik. Egyúttal ez a tea a ma is ismert és gyakorolt kungfu tea (gongfu cha) ihletője.

 A Feng Huang Dan Cong neve 凤凰单丛 azt jelenti: Aranyfőnix, magányos fa (fák). Az Aranyfőnix a Fenghuangshan凤凰山  (Arany Főnix) hegységre vonatkozik, egyszersmind magában foglalja a kínai kultúra emblematikus főnixfiguráját.

A magányos fákkal, bokrokkal kapcsolatosan igen sok értelmezés forog közkézen. A Dan Cong különféle írásjegyeit tárgyaló dolgozatok abban megegyeznek, hogy nem bokrokról, közkeletű néven teacserjékről van szó, hanem teafákról ezzel az írásmóddal  单丛, 單叢, továbbá 单枞 és 單樅. Mit  jelent ez a sok különféle írásjel egy teában? A 單叢 azt jelenti külön, vagy magányos csoportokban élő, növő fák. A 单枞 egy XVIII. századi értelmező szótár szerint facsoportot jelöl; némileg zavaró lehet, hogy az ideogramm, amiből ered, fenyőt jelent. Mindegyik írásjel megegyezik abban, hogy így, vagy úgy, de magányosan növő fák együttesét jelenti. Így a tea teljes neve, az Aranyfőnix hegység magányos bokrai, vagy magányos fái. A magányos fák egy földrajzi jelölés, vagyis amit iszunk, egy kicsi, jól körülhatárolt terület terméke, de a név átvitt értelemben utal a tea különlegességére, egyediségére és nem utolsósorban arra, hogy ezek a növények a régmúltba visszavezető kontinuitást is jelentenek.

Ahány teafa, annyi íz

A mai Feng Huang Shan teaültetvényein nyomát sem látjuk magányos fáknak. Kisebb-nagyobb, 1000 méter tengerszint feletti magasságon elterülő, domboldalakat betöltő, hagyományosnak mondható ültetvényeket látunk, sokszor teraszos művelésben. A domboldalak teraszait gyakran tagolják sziklák, az ültetvények teái robusztusak, kínai viszonylatban vastag törzsű, visszametszett egyedek. Szembeötlő ugyanakkor, hogy minden ültetvény gyújtópontja egy-egy olyan terasz, ami a hely anyafáit (mushucha) mutatja be, elkerítve, magyarázó táblákkal. Ezek a terület büszke ős fái. Ezeket mushu 母树 vagy Da Yu Qi Mu Cong (大雨奇母丛 vagy 大雨奇母叢) néven nevezik. Ez azt jelenti, hogy olyan növényekről van szó, amelyek a szűkebb terület dugványozással szaporított teanövényeinek genetikai szülői és ami igen fontos ennek a teának az esetében – csakis az illető kisebb terület teáinak szülői. Minden dűlőben ott van a terület szülője.

A Feng Huang, azaz Főnix teák a Ming dinasztia (1368-1644) elején tűnnek fel, ezek voltak a történelem első szálas teái, egyúttal az első oolong teák előhírnökeiként. Sokat ezek közül olyan területeken termeltek, melynek fajtáit  ma már több, mint 1000 évre eredeztetik vissza. Ilyen sok más fajta között a Hong Jun Cha Shu (红菌茶树) Vörös Gomba Tea fa, ami további gondolkodásra és kitérőre csábít a kínai medicina felé, mivel egyúttal egy Guangdongban és Fujianban medicinaként használt tea neve is.

A Főnix hegység több, mint 100 eredeti teafajtát kínál. Nehéz lecke ez, mert az eredetinek nyilvánvalóan nem lehet semmiféle értelmes jelentése egy olyan, évszázadok alatt minden szempontból jelentősen átalakuló, széles kulturális területen, mint a tea művelése és művészete. A Főnix teák mégis bámulatosan sokfélék és egymás között annyira mások, annyira eltérőek, hogy külön íz-illat neveket kapnak, sőt a különféle teákat éppen íz-illat-küllem jegyeik alapján tartják nyilván.

Olyanokat találunk közöttük, mint:

• Havas orchidea
• Részeg pillangó
• Magnólia virág
• Huang Zhi (Sárga ágacska)
• Gyömbérvirág
• stb.

Néhányat az eredeti Feng Huang teák közül olyan fákról metszenek és dugványoznak, amiket Song Zhong néven neveznek és úgy tartják, hogy azok egészen a Song dinasztiáig (960-1279) datálhatók vissza, ezzel egyszersmind ezek az ember által művelt teák legrégebbi élő képviselői.
De az íz nem csak a teavariánstól függ. Forma, feldolgozás, teafajta, blend, azaz keverés és esetleges érlelés mind egyenlően fontos tényezők a Főnix wulong teák százféle ízének előállításakor. Ezek a világ teakultúrájának szélsőségesen értelmezett és előállított, valamint használt eredetteái.                                    

Mind a 100 főnix wulongra se pénz, se idő, de a következő részekben bemutatjuk a magányos teafák teájának gyártását, jelenét, és azt a szertartást, azaz teakészítési módot, amit mindnyájan ismerünk, mióta édesanyánk az ágyunk mellé hozta az első citromos teát.