|
A chai egyszerűen a cha szó módosult változata, amin két dolgot értünk:
- Történelmileg az indiai szubkontinensen és Kasmír területén elterjedt erős, szamovár segítségével is főzött, gyakran fűszerekkel ízesített teákat, amihez a helyi szokásokat importálva a gyarmatosítók édesítőszert és tejet is adagoltak,
- Másrészt főleg Dél-India, de Nyugat-India vajban és tejben elkészített fűszerkeverékeit, amihez tea is társult és később, ugyanezen a néven, mint tejes-vajas ital végül önálló tea-létre kelt.
A XIX. század elején a brit tulajdonú Indiai Tea Társaság (Indian Tea Association) erőteljes promóciós kampányba kezdett mind Indiában, mind Nyugaton. Nyugatnak a tejjel ízesített assami tea, az anyaföldnek pedig a munkások egészségét védendő a teaszünet jutott ebből a kampányból. Gyárakat, bányákat, textilüzemeket buzdítottak arra, hogy munka közben több alkalommal teával és édességgel frissítsék fel a dolgozók munkakedvét. Ekkor tűntek fel a brit indiai vonatokon a híres chai árusok (chai wallah), kezükben az ezüstözött tálcával és az üvegpoharakkal. A chai ezen a ponton két világ határvonalává lett. A birodalmi tea egy igazi, erős fekete tea volt, amit nádcukorral ízesítettek és friss tejjel enyhítettek, ez a máig híres, talán túl híres angol tea, míg a „bennszülöttek” teája, a mai értelemben is használatos chai, egy vajas alapra épített, intenzív, forró fűszerkeverék, amihez a XIX. sz. végén csak, mint újabb fűszer „csatlakozott” a tea.
A masala és más chaiok ma is a dél-indiai emberek reggelijét jelentik vajjal és tejjel oldva, tésztába tekerve, ami egész napra elegendő energiát ad a fárasztó munkához. Az ebből kialakult chai, mint tea elsődleges feladata is ugyanez, roborál, energiát ad, életben tart. A hozzákevert, értékes fűszerek mind „forró” fűszerek, nagy energiatartalommal. Mára az egész világon elterjedt, forrón és jegesen, előre keverve, érlelve, friss fűszerekkel, aromákkal, filterben, vagy anélkül. A nyugati teakultúra talán kissé szűk keresztmetszetben szemléli a chai fűszereit, pedig, ha nem is elsőrangú minőségben, a nagyvárosok piacain szinte minden elérhető lenne. Így hát annak, aki belevág saját chai receptjének kidolgozásába, csak bátorságot és nagy fantáziát kívánhatunk. Mivel óriási kiterjedésű területek teája, a különféle chaiok elkészítése, összetétele és eszközei is nagyban különbözhetnek, nincs két egyforma chai, nincs „eredeti” indiai chai és nincs rosszabb, vagy jobb, csak más.
Az egyetlen, igazi választóvonalat a fűszerek minősége jelentheti, illetve előfordulnak olyan chaiok, amire máig egyfajta orvosságként tekintenek. Íme egy alaprecept.
|
