Kazuyuki Oga (1956-) a hagi kerámia mestere, csészéje a jellegzetes, modern, vastag fehér hagi máz ellenére nem finom darab. A csésze 11,5 cm átmérőjű, 8,7 cm magas. Apja Kazuyuki Oga (1915-1991) szintén a hagi mestere volt. A csészéhez a műhely igazolása jár. A hagi kerámia a japán kerámia egyik áttetsző mázairól ismert fontos művészeti stílusa és helye. A XVII. sz. elejéről származik, amikor Korea japán megszállásáról való visszatértük során a japán nagyurak, akik a japán teaszertartás kedvelői és gyakorlói voltak, koreai kerámia mestereket hoztak magukkal Japánba. A hagi alapagyaga kevert anyag, különféle mesterek eltérő recepteket használnak. Az alapformát általában korongozzák, majd hamu és földpát keverékéből álló mázzal díszítik, ami készen áttetsző, fehér, rózsaszín, világos narancsos árnyalatokat vehet fel. A fehér máz enyhe rózsaszín elszíneződéssel a nezumi, ami egy nagyságrenddel értékesebb darabot jelent, mert ritkán, a kemence egy-két szegletében alakul csak ki. A nagyobb darabok alapanyagába a szilárdabb test érdekében kavicsok is kerülnek, ami rusztikus külsőt kölcsönöz a finom nemes mázzal borított tárgynak. A hagi csészéket a csésze alján a készítő műhely névjegyével látják el, ez a szokás az Edo korban alakult ki, amikor a keramikusok kereskedőknek akarták értékesíteni a darbjaikat, ahelyett, hogy beszolgáltassák a Mori klánnak.
A hagi csészék kevert alapagyaga ritkább szerkezetű, előfordulhat, hogy a sokáig nem használt darab átengedi a vizet. Ilyenkor elegendő elkezdeni használni a csészét és pár nap alatt "megjavul".
A csésze máza közötti mikroszkopikus réseken a tea beleivódik a kerámia testébe, ezért a hagi kerámia is emlékezik a benne elkészített teák ízére.