Kék Virginiai csukóka

A máig legnagyobb amerikai indián közösség a "cherokee nemzet" tagjai vadászó, halászó, földművelő indiánok voltak, akik jól ismerték a természeti környezetet, amiben éltek, benne a vadon fellelhető herbákat is, amiket természetes gyógyhatású szerként és gyógyszerként alkalmaztak betegségekre, sérülésekre. A gazdag cherokee gyógynövény hagyományt átvette és beépítette a nyugati orvoslás is, míg a Távol-Keleten előforduló fajok mindig is fontos részei voltak a hagyományos orvoslásnak .

Ilyen herba  a kék csucsóka, közismertebb nevén a virginiai csukóka, ami, mint minden csukóka a sisakrostély szerű virágzatról kapta a nevét. Az árvacsalánfélék családjába tartozó csukóka nemzetség mindenfelé ismert az északi féltekén, fajonként eltérő gyógyhatással.. Keleti nosztalgiánk a bajkáli csukóka felé térít el minket, aminek főként a gyökérzetét használják, a daganatsejtekkel szembeni ígéretes hatását mutatták ki, ennek köszönhetően le is tarolták eredeti, vad lelőhelyeit és ritkasággá vált. A virginiai csukóka nedves élőhelyek növénye, aminek gyökere mellett herbáját használják gazdag polifenol, illóolaj tartalma miatt. 

Az említett indián kultúrákban menstruációs zavarok, hisztéria és a veszettséggel járó víziszony és görcsök, görcsjellegű fájdalom és láz enyhítésére használták.

A legfontosabb ma is alkalmazott tulajdonsága, hogy teája enyhe nyugtató, szorongásoldó, és görcsoldó, elősegíti a nyugodt elalvást, mindamellett nem bódít, nem tesz aluszékonnyá. 

Gyakran említik az epilepszia kezelésével kapcsolatosan is, de komolynak vehető kutatások nem állnak rendelkezésre.  Úgy tűnik, hogy a bajkalin és wogonin szorongásoldó hatását a GABA receptoroknak a benzodiazepine oldal allosztérikus modulációjával fejtik ki. Ugyanakkor a bajkalin a szorongásoldó hatását a GABA receptorok nem benzodiazepin oldalának intrakciójával is kifejti.

A csukókák fitokémiája és faarmakológiája elég részletesen ismert. A föld feletti részek hatóanyagai között a flavonoid glykozidok dominálnak (baicalin, dihydrobaicalin, lateriflorin, ikonnikoside I, scutellarin (scutellarein-7-O-glucuronide), és oroxylin A-7-O-glucuron ismertid, és 2-methoxy-chrysin-7-O-glucuronid), továbbá a flavonoid aglykonok (bajkalein, oroxylin A, wogonin, és lateriflorein), phenylpropanoidok (kávésav, fahéjsav, p-kumársav és ferulasav), valamint clerodan diterpenoidok (scutelaterin A, scutelaterin B, scutelaterin C, ajugapitin, és scutecyprol A) A Közép-Ázsiában gyűjtött csukókák föld feletti részeinek illóolaja főként sesquiterpén hydrocarbonokból, δ-cadinen (27%), calamenén (15.2%), β-elemen (9.2%), α-cubenen (4.2%), α-humulen (4.2%), és α-bergamoten (2.8%)ból állt., tehát még finoman illatos is.

Akit érdekel, emitt elmerülhet a cherokee gyógynövények fitokémiájában  (nagyon érdekes). Itt pedig az árvacsalánfélék, köztük a csukókák fájdalomcsillapításban betölthető szerepéről értekeznek.

Mindezzel együtt, miközben a csukókától nyugodtabb az álmunk, az eredeti, különleges cherokee nyelvet a kihalás fenyegeti, alig száz idős emberi beszéli már.

Összes hatóanyag

Föld feletti részekl: δ-cadinene (27%), calamenene (15.2%), β-elemene (9.2%), α-cubenene (4.2%), α-humulene (4.2%), és α-bergamotene (2.8%) 
neo-clerodane diterpenoids (scutelaterin A, scutelaterin B, scutelaterin C, ajugapitin, és scutecyprol A) 
flavonoidok baicalin és baicalein (aglycone), indole alkaloidok (melatonin, serotonin); flavonoidok (baicalin, baicalein, wogonin, scutellarin) 
Herba: flavonoidok (viscidulin III, chrysin, baicalein, oroxylin A, wogonin); fenolok (trans-verbascoside, trans-martynoside) 
Szár: flavonoidok [scutellarin (0.08%)]; phenolic [acteoside (0.05%)] 
Gyökér: flavonoidok [baicalin (0.05%), baicalein (0.06%), wogonin (0.20%), oroxylin A (0.02%)] 
Levél flavonoidok [scutellarin (0.92%), baicalin (0.05%)]

flavonoidok (apigenin, luteolin, baicalein, wogonin, 6-methoxyluteolin 4′-methyl ether, isoscutellarin 8-O-β-d-glucuronide, apigenin 7-O-β-glucuronide, luteolin 7-O-β-glucuronide, baicalin, wogonin 7-O-β-glucuronide, wogonin 7-O-β-glucuronide methyl ester, eriodictyol, naringenin, naringenin 7-O-β-glucuronide); phenolics (acteoside, nonoside D, leucosceptoside A, martynoside, isoacteoside); lignan (syringaresinol 4′-O-β-d-glucopyranoside) (norwogonin-7-O-glucuronide, baicalin, dihydrobaicalin, galangin-7-O-glucuronide, dihydrooroxylin A-7-O-glucuronide, oroxylin A-7-O-glucuronide, wogonin-7-O-glucouronide, 5,7-dihydroxy-6,8-dimethoxyflavone-7-O-glucuronide, dihydrowogonin-7-O-glucuronide, baicalein, wogonin, oroxylin A, chrysin); phenolic (5-(β-d-glucosyloxy)-3-hydroxy-trans-stilbene-2-carboxylic acid)

Szabó László Gy. leírása a csukókáról:

Scutellaria lateriflora L. – LAMIACEAE  virginiai csukóka

 Észak-Amerikában honos áttelelő, lágyszárú herba  Hatóanyag: flavonoid scutellarin, illóolaj, zsíros olaj, tannin, gyanta
Alkalmazás: mint előbbiek, továbbá antipyreticum. Homeopathia. A rokon fajok (S. barbata, S. baicalensis) gyökerében található flavonoidok (pl. bajkalin, bajkalein, wogonin) hepatitis-B virus-gátlók, hepatoprotektívek.