Asztragálusz avagy kínai csűdfű

Az asztragálusz számos néven kerülhet utunkba, a kurultájiak baktövisnek, az ezüst tarsolylemezt is viselők kínai csüdfűnek nevezik  és hozzáteszik, hogy Astragalus mongholicus, pedig az igazi latin neve Astragalus membranaceus Bunge, aminek a szinonimájaként  a Astragalus propinquus is elfogadható. Maradjunk az asztragáluszmál, ami leginkább valami varánusz, vagy más hüllőfaj nevét idézi. A hüvelyesek Fabales rendjéből érkezett, amely a legtöbb fajt tartalmazó rend egyébként, gondoljunk csak arra, hányféle bab létezik.

Mongolul Хунчир, kínaiul huáng qí  黃芪, ezt teás nyelven már legalább értjük, azt jelenti, hogy a csít beindító, felemelő. Része a hagyományos mongol gyógynövénytárnak és az 50 alapvető gyógynövény egyike, ami gondolkodóba ejthet bennünket, hogy tudniillik mi van a többivel? Viszont a kínai hagyományos orvoslás is foglalkozik az asztragálusszal, innen pedig egyenesen következik, hogy a koreai és a japán herbaristák is álmukból felkeltve is tudják, hogy mire adják.

Mivel pillangósvirágú növény és az északi féltekén lakik, ezért ismerős a megjelenése.

A növénynek a gyökerét használják, és mint sok más tonizáló gyökérnövénynek csodálatos, de tudományosan még kevéssé igazolt életerőt, növelő hatást tulajdonítanak.

A kémiai összetevők közül a Radix Astragali főszereplői

• a poliszacharidok,
• és a triterpenoidok (amit épp az asztragákuszról neveztek el  astragalosidnek),
• izoflavonok, mint a kumatakenin, calycosin, és a formononetin) továbbá glikozidjeik a malonát 
• szaponin cycloastragenol

Az  Astragalus propinquus kivonata vélhetőleg aktiválja a telomerázokat, amitől is a legrövidebb telomerek hossza megnövekedhet, márpedig ezek védik a kromoszómák végén didergő DNS-t.  Ha ezeket sikerülne megvédenünk a pusztulástól, örökké élhetnénk, mert újra és újra tökéletesen másolnák az információt. De ez nem így történik és ezért elfogyunk, megöregedünk, és végeredményben biztosan jobb is így.

Sok helyen a vitalitást és az immunrendszer erősítését segítő szerként javasolják, ami jól hangzik, de rendkívüli ingoványos terület. Ezzel szemben épp az immunhiányos immundeficiens betegeket csak orvosi felügyelet mellett szabad az asztragálusz közelébe engedni.

Nem toxikus szemben rendjének jónéhány fajával, amelyek elsősorban neurológiai diszfunkciókat okozhatnak.

De akkor mire való?

A Huang Qia kínai medicina egyik alapnövénye, ami stimulálja az immunrendszert és specifikusan néhány szervet, csökkenti a vérnyomást és a vércukor szintjét. Különösen fiatal, erős, aktív pácienseknek javasolják az állóképesség, kitartás, hidegtűrés növelésére. A vese regenerálására és az időskori demencia megelőzésére is javasolják. A négy éves korában szedett, édes ízű gyökeret gyakran együtt használják az Atractylodes macrocephala (Baizhu) és a Ledebouriella seseloidesvel. Növeli az interferon és a mekrofágok termelését, segítheti a kemoterápisá vagy sugárkezelésen átesett daganatos betegek felépülését. Mindemellett antibakteriális, vízhajtó, lázcsillapító, tonizáló. 

Vadon nőtt és gyűjtött herba Kínából.

BBD  2027/11.