Shou Mei

Shou Mei - Az Öröklét Szemöldöke

Shou Mei        az öröklét szemöldöke

Ma is születnek meghökkentő és fantasztikus teák, sokszor éppen az évezredes tapasztalatra alapozva. A Shou Mei egy ebben a sorban, a nyugati kultúrák igényeihez szabott törés a hagyomány márványtestén, ami mára már visszavonhatatlanul bevonult a teapanoptikumba.

A Shou Mei teát a fehér teák iránti igény szülte és az ültetvények nyári, egyébként lényegtelen szedésének szép, kézműves teája lett.
Technikailag a Shou Mei egy negyedrangú tea, ami csupán azt jelenti, hogy a "fehér" teaültetvény kora tavaszi Yin Zhen, vagy érett nyáreleji Bai Mudan szürete után nyáron, sőt ősszel, az érett, túlérett leveleket dolgozzák fel fehér teaként. Szelektálás vagy van, vagy nincs, rügyek keverednek a szárítás során töredezett nagy levelek közé. A Shou Mei leginkább szelektálatlan nyári, harmadik, vagy negyedik szedésű tea, amit a hagyományos módon szednek és napon szárítanak. a szedés közben óhatatlanul sérülő levelek fermentálódni kezdenek, de a folyamat a szárítás miatt nem fejeződhet be. Így fordulnak elő zöld és barnás levelek. Ha van elég kéz és türelem a gondos, törésmentes szedéshez, ha van elegendő tér a szétterítéshez úgy, hogy a levelek ne fedjék egymást, akkor ilyen valószínűtlenül szép, ép zöld leveleket kapunk, meg is kell fizetnünk az árát. Minden Shou Mei tea tartalmaz némi rügyet, innen kapta a nevét, az érett tea bölcsessége fölött terjedő szép, ezüstfehér rügyekről. A szép Shou Mei a zöld és a barna különböző, megszáradt, megsápadt árnyalatait tárja elénk avarszerű levéltömegben, ahol minden levél jól elkülöníthető, friss, mégis mély, kissé savas illatú. Öntetének ízében sok más tea íze fellelhető, leginkább mézesen édes, ugyanakkor távolról, de fekete teát is idéz - éppen ez volt a zseniális létrehozásában. Kicsit tovább csámcsogva az ízeken lassan, de biztosan száraz fehérbor imitációjára kezdünk gyanakodni, igen, amit kezünkben tartunk, az egy tökéletes tea-szamorodni, "ahogy jött", enyhe, kései, de sokáig elhúzódó cukorfokkal. A nyári teát egyébként magasabb polifenol, alacsonyabb koffein tartalom jellemzi. A Shou Mei leginkább Fujian, de esetleg Anhui, vagy Guangxi fehér teája.

Belépő a fehér teák világába itt >>>>>>

Eszközöket a tea elkészítéséhez tea kellékek kínálatunkból választhat.

Van (volt?) három taoista csillagjós, vagy jószerencse-isten (san xing három: szerencse) a kínai mitológiában, ezek történelmi személyiségek voltak, akik érdemeik összegyűjtése révén istenültek. Előfordul az ilyen nálunk is. 

Ezek

• Fu-xing (Szerencse csillag),
• Lu-xing (Megbecsülés) és 
• Shou-xing (Hosszú élet).

Shou-xingnek hatalmas, torz homloka volt és van ma is a számtalan őt ábrázolü tekercsen és festményen, mintha csak a Star Trekből lépett volna ki, göcsörtös bottal jár, kezeiben mindig ott a halhatatlanság barackja (!!). Szimbolikus jele a teknős, vagy a gomba. Gyermekkorában Zhao Yen volt a neve és az istenek előre tudatták vele, hogy csupán 19 évig fog élni. Hmm.  Egy nap az a sugallata támadt, hogy egy meghatározott napon menjen ki egy tisztásra és vigyen magával enni és innivalót. A mezőn egy eperfa alatt aztán két férfival találkozott, akik dámajátékot játszottak. Amint meglátták, borral és ennivalóval kínáltatták magukat, de figyelmeztették, hogy egyetlen kérdésükre se válaszoljon. Zhao Yen megfogadta a tanácsot. Amikor a két alak befejezte az étkezést arról kezdtek vitatkozni, hogyan köszönhetnék meg a vendéglátást. Végül arra az elhatározásra jutottak, hogy megfordítják a neki szánt életkor számait 19-ről 91-re. Később azt mondták neki, hogy az egyik játékos az északi félteke istene volt, ő dönti el, hogy  ki mikor születik, míg a másik a déli pólus ura, aki a halál dátuma felől határoz  Shou Xing a későbbiekben Shou Lao, illetve Nan-ji-Xian-weng néven is felbukkan: a Déli pólus öreg embere. Öreg (merthogy későn szedett) tea, nem rossz tea.