Van a teaasztalnak egy titokzatos szeglete, amire a vendéglátó egy aranyos figurát, állatkát megjelenítő szobrocskát állít. Ezt a tárgyat a magyar tea- nyelvben elterjedt módon "tea-szellemnek" hívjuk, ami megfelelően fejezi ki a nyugati ember kissé túlzó és romantikus elvárásait minden keleti kulturális jelenséggel szemben. A teának pont annyi szelleme van, mint a bornak filozófiája. A szobrocskák használata mind a kínai, koreai, mind a japán teakultúrában elterjedt, de a teaasztalra állított teaszellem a Ming Kínából ered és a gong fu cha egyéb eszközeivel együtt nőtt fel.
Először is a tea szellemet nem szellemnek hívják, hanem tea állatkának, sőt tea háziállatnak!! Cha Chong Wu 茶宠物, a becsületes neve Az hogy háziállatként jelenik meg, egyben azt is jelenti, hogy része az embert és teáját körülvevő kultúrának, szellemiségnek, innen a tea szellem magyar ötlete is.
A tea háziállat formailag a kínai mitológia főszereplőit jelenítette és jeleníti meg: Ch’ing-Wa Sheng szelleme háromlábú "világbéka" formájában, amit a feng shuiban Jin Chan (金蟾) néven arany békaként ismerünk, energiát, szerencsét és jólétet hoz a jelenlevőknek. De van még teknős, sárkány, bivaly. Az állatokon túl pedig állandó szereplő Bodhidharma és Buddha. A japán teában felhasznált kisplasztikákban felbukkan az állatöv összes szereplője különös tekintettel a patkányra, a tigrisre és a bivalyra.
A modern korban gyorsan bővült a felhasznált minták köre, manapság pedig egy egész állatkert áll a tisztelt vásárlók rendelkezésére. Itt és most eltekintünk ezek esztétikai elemzésétől, ugyanígy behúzzuk a nyakunkat, ha a magyar vidéki vurstli díszítőelemeit kell szemügyre vennünk. Némileg enyhíti ezzel kapcsolatos ellenérzésünket, hogy világoskék műanyag lovakkal és miki egerekkel felszerelt legnagyobb vidéki luna parkot legutóbb a monacoi kikötőben volt szerencsénk megtekinteni, igaz ott vattacukrot nem árultak.
Az állat kaleidoszkóp annak változó esztétikai színvonala ellenére is rámutat a tea szellem eredeti jelentésére – a játékra.
A tea állatkának ugyanis nagyon lényeges funkcionális feladata is volt (van), ami a tea asztal körüli társaság szellemének fenntartásához kapcsolódott.
Amikor egy társaság összegyűlt a helyi „fonóban”, avagy teaházban, vagy egyszerűen Qi néninél, vagy Zhao bácsinál, a vendégek megfelelő sorrendben ültek le és a tea asztalon elrendezett tárgyak is ehhez igazodtak. A vizet parázson, öntöttvas kannában forralták. Az eszközök elrendezése, elmosása hipnotikus mozdulatsorban ringatta el a hallgatóságot, amire a tea állatka műsorszáma tett pontot. Az állatka a kannát is melegítő parázs fölé tett vaslapon foglalt helyet a fővendég közelében, kínosan ügyelve arra. hogy ne a fővendég felé fordítsák. Az elmosás, tea mutatás andalító, koncentrált előadásának végén, a tea elmosása után, de az első felöntés0 előtt a zisha agyagból készült felforrósodott állatkára egy kis forró vizet loccsantott, mire az a pillanat törtrésze alatt elgőzölgött és az állatka a vizet kifújva, lespriccelve a vendégek egy részét, akik ezt hangos hahotázással fogadták. Ennek a mai szertartásba átmentett része, hogy a tea állatkára teát locsolunk, amit az állatka a szájára, vagy más testrészére fúrt lyukkal, megint csak a hőmérséklet különbségnek és a tea olajainak köszönhetően az állat szép buborékba fúj, ami szintén hangos tetszésnyilvánítást vált ki a közönségből. Máskor a loccsantás arra szolgált, hogy ellenőrizzék a teához előkészített víz hőmérsékletét. A megfelelő víz hangos szusszanással távozott a sárkány, béka, stb szájából.
Nagyon átszellemültek.
Mit sem törődve a szerencséjével
Van néhány szabály, amit be kell tartani a tea állatka „működtetés során.
az állat a teamester felől nézve a tálca bal felső sarkába kerül, az első sorba, szemben a fő-vendéggel.
Békából, teknősből sosem használunk kettőt, a többi állatkából a jó ízlés határain belül lehetséges többet is felrakni. Ha Buddha „szellemünk” van, azt mindig a vendégek felé kell fordítani.
Az új tea állatka fényes, szép – új. De a tea állatkát gondozni is kell, ami lényegében abból áll, hogy a locsolgatással patinát növesztünk rá. Az utóbbi időben a tea szellemek tea állatkák amolyan cuki termékké váltak az ebből következő esztétikai amortizációval együtt. Ezéret, az erdeti funkciót megtartva én csak azt tudom tanácsolni minden teaszeretőnek; ha nem talál ízlésének megfelelő tea háziállatot, fabrikáljon magának, vagy egyszerűen találja meg egy gyönyörű kavics képében a tengerparton. Biztosan jobb érzés lesz ránézni, mint erre itt.