A tea fajtája fontos, de a teázó számára nehezen interpretálható fogalom. Tanulni és tapasztalni kell, kicsit sznobbá válva okumidori, saemidori és yabukita teákat keresni és szeretni ahhoz, hogy megértsük micsoda tapasztalat, egyben bűvészet és szerencse kell ahhoz, hogy egy teatermő hely ideálisan jó teája megszülethessen. .
Itteni munkálkodásunk során nem szoktunk gyakran fajtákra hivatkozni. Bizonyos esetekben magától értetődő, hogy a bemutatott tea milyen fajtából (variánsból) készül, így van ez pl. a Wuyi teák, vagy a Dan Congok többsége esetében. Ami a tea neve, az a fajta neve is. Debrői hárslevelű, kis szódával.
Máskor, például Darjeelingből származó teák kóstolásakor csak két fajtát kell említenünk, a nagy általános kínait,(Camellia sinensis) és annak helyi variánsát, az assamit (Camellia sinensis, var. assamica) A puerh világában többnyire öt variáns neve merül fel (a var. assamica mellett a grandibracteata, taliensis, crassicolumna, remotiserrata, és gymnogyna) ezek helyi változatai kerülnek a csészékbe. Más a helyzet viszont szinte minden kínai és japán zöld tea esetében, ahol ugyanúgy különféle tea fajták (helyesebben: variánsok) adják a kész teát, hosszabb-rövidebb ideig tartó fajtanemesítés eredményeként, mint bármilyen más mezőgazdasági termék (alma, kukorica) esetében.
Ezeket a fajtákat nem szoktuk propagálni, amolyan szakmai dolognak számít ez és itthon annak is örülünk, ha a tearajongók ismerik a tavaszi, vagy őszi tea jelentőségét.
A kínai tea esetében ráadásul erősebb a nyelvi korlát, a variánsoknak nincs különösebben érdekes beazonosítható, esetleg reklámozható nevük, csak ilyenek, mint a Cy225, ott a fajta főneve (Huang Shan Mao Feng) viszi a prímet.
A japán teák esetében már ismertebb és könnyebben beazonosítható a különféle fajták, variánsok jelentősége.
A puerh teák esetében említett variánsok botanikai fajtaváltozatok (japánul zairai-shu 在 来 種), míg az ember által kifejlesztett cultivar, avagy fajta, a hinshu 品種. Előbbiek előnye a fajta biztonság, eredet, különleges íz, illat összetétel, utóbbiaké főleg a műveléssel kapcsolatos; fokozottabb ellenálló képesség a betegségekkel szemben, fagytűrő, bőtermő. Japánban Sugiyama Hikosaburo 杉山 彦 三郎 (1857-1941) volt a nemesítés atyja és meghonosítója. Munkája során sok autochtón fajta keresztezésével hozta létre többek között a híressé vált yabukitát, ami egy bambuszerdőtől (yabu) északra nőtt (kita), innen kapta a nevét.
Elvileg minden fajtát lehet bármilyen tea készítésére használni, mégis Japánban egyfajta specializálódás alakult ki és a nemesített fajtákat eleve valamilyen tea alapteájának gondolták el. Ma a japán teák nagy részét zöld teaként használják fel, de ezen belül külön fajtákat szoktattak és használnak az árnyékolt teák gyártására.
A gyokuro, matcha és kabusecha fajta teája a Goko, Asahi, Samidori, Komakage, stb ezzel szemben
a kamairi-cha fajtái a Takachiho, Yamanami,
a nagyszerű japán fekete teák anyja pedig általában Benifuki, Benihikari fajta.
Általában a beni nevű fajták fekete teára szakosított fajták. Wase’ a korai fajták neve, oku a kései termésű teafajták előtagja.
Ma sokszáz nemesített fajta létezik. Ez sok szempontból fontos. A japán teák háromnegyedét ugyanis ma egyetlen fajta, a Yabukita adja. Különös, a többi teáétól eltérő jellegzetes shizuokai sencha íze van, ami alul erős, teljes, felül szúrós. A fajta későn indul be, fagytűrő, robusztus, bőven terem. Ezért kényelmes és széles körben használatos. A piacon viszont kívánatos lenne és előnyt is jelenthet, ha egy termelő eltérő karakterrel tud jelentkezni.Fontos lenne a diverzitás, a sokféleség megőrzése, de a közgazdaság erősebb tudomány, mint a növénytermesztés, a biztos bevétel a teatermelők nagy részét ennek a fajtának az irányába indítja.
Ma a japán teák fajtái az alábbiak szerint vesznek részt a teatermelésben
- Yabukita 76%
– Yutaka Midori, kb 5% korai fajta főleg Kagoshimában, nem túl izgalmas tea
– Oku-midori, 2% (kései minőségi tea, mindenütt használják)
– Sae-midori, 2% (korai magas minőség)
– Sayama-kaori, 1% nagyon intenzív ízű, fagytűrő
– Kanaya-midori, 1%
- Asatsuyu, 1% (korai babízű nagyon zöld tea)
Shoju 松寿 vagy Shuntaro a legkorábban jelentkező márciusban szedhető fajták
– eredeti tea variánsok 3%
Miközben a japán teatermelés ¾-ét a yabukita adja, ugyanez a fajta Shizuokában a termelés 93%-át (!) képviseli! Valamivel kevesebb, kb. 2/3 az aránya Kyoto-Ujiban, ahol sok árnyékolt fajtát is használnak és még kevesebb délen, ahol nagyobb a fajta változatosság és a korán beérő fajtákat részesítik előnyben..
De mindent összevetve a yabukita ma a japán sencha alapfajtája. Ez egyfajta merevséghez is vezetett, a sencha piacon más fajtákat csak akkor engednek be és akkor preferálnak, ha az korai termésű, vagy más előnyt kínál.
Shizuokát nem lehet letudni egy mondatban, de még a térképen nézegetve is sokáig el lehet itt kalandozni. Ez egy tágas terület városokkal, hegyvidékkel, síkságokkal és meredek hegyoldalakon növő erdőkkel. A táj legfőbb jellegzetessége a rendezett teaföldek fölé magasodó, innen már jól látható Fujiyama vulkán a Suruga öböl másik odalán. Shizuoka közepén egy hegyvidék hűzódik, ami egyúttal ketté is osztja: a Daimugen, a Shiomi, és a Notori hegység. Ezek lábánál fut az Oii folyó, ami Kawane faluba torkollik és halad tovább. Kawane Shizuoka és Japán egyik legmagasabban fekvő teatermő területe, no nem 2500-3000 méter magas hegyekre kell gondolni csak 5-600 méter magasakra. A Maru és a Hakko hegy fogadja magába a vidék legpatinásabb és értékesebb teabirtokait. Ez tényleg egy nagyon híres teatermő terület, paradox módon a tömegteák gyártására szakosodott termőterület szívében.
Kawanéról sok mindent lehet mesélni, szép és meseszép, hegyvidéki, meredek ültetvényeivel, kevés számú termelőjével, híres teáival, amiben több fajta is felbukkan, de itt és most a Yabukita a főszereplő. A nemesítés folyamán ugyanis erről a területről származó hegyvidéken edzett, későn érő, hidegtűrő fajtákat használtak fel a Yabukita nemesítéséhez, ezért aztán úgy is mondhatjuk, a Yabukita itt szól a legszebben, eredeti hangnemben.
A hegyvidéken más déli fajták nem maradnának életben és a Yabukita máshonnan már ismerős ízei itt érezhetők a maguk teljességében. Egy szó, mint száz, Kawane kötelezően kipróbálandó és teljesítendő kűr, mindamellett erről a területről nem is olyan könnyű teához jutni.
Az idén bemutatott Kawane Yabukita prémium teánkból csak pár kiló áll rendelkezésre. Most június elején felöntve ez még shinchának (új teának) számít és a tea kóstolásakor ez még elsődleges élmény. Éle még selymes, íze még nem kifejlett, de a korty megül a nyelv és a szájpadlás közepén, a jellegzetes szúrós yabukita illat felszivárog az orrunkba és az elménkbe, és régi elfeledett teákat éleszt fel már nem azonosítható barátokkal, vágyakkal és estékkel.
A Kawane hegyvidéki sencha magasabb katechin tartalmú, ami sárga színének intenzitásában és fűszeres ízében ölt testet.
A tömegkultúra központja idővel maga is kultusszá válik és valamilyen kézműves tgapasztalatból származik. A többiről már nem ő tehet. Feltétlenül kipróbálandó tea.
További olvasnivaló itt.
https://www.kawane-cha.jp/history/
Ez itt a kettl.co képe